2016. május 23., 14:41
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 8 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Tábla hívja fel a figyelmet Szentendre határában a festők városára. Ahogy hagyományosan nevezik a Duna-parti mediterrán hangulatú kisvárost, a modern magyar festészet egyik meghatározó helyszínét. Hiszen a sokféle kultúra olvasztótégelyeként ismert Szentendre gyűjtőhelye volt mindazon képzőművészeti irányzatnak is, amely a 20. század magyar festészetét meghatározta. Joggal rajzolta a városkát a „világ közepének” Vajda Lajos, a század egyik legnagyobb jelentőségű festője, grafikusa – számára valóban ezt jelentette.

Nem is lehetett volna kifejezőbb elnevezést találni a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményes kiállításának, mint ezt a vajdai állítást. A múzeum immáron 65 éves történetében még nem volt hasonlóan nagy válogatott tárlat. Miképp kapcsolódik össze a nagybányai plein air hagyomány, amelyet a Római iskola tagjai követtek, a Barcsay meghatározta absztrakt, konstruktivista irány, a harmincas évek Vajda, Korniss, Bálint, Anna Margit, Ámos képviselte progresszív művészete, majd a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején indult helyi mozgalom, efZámbó István, feLugossy László, Wahorn András és társaik – a Vajda Lajos Stúdió – művészete? A MűvészetMalom összes termében megrendezett A világ közepe című kiállításon, az itt szereplő alkotások közös pontja a Szentendréhez való kötődés.
A tárlat vezető kurátora, Szabó Noémi kollégáival, Bodonyi Emőkével, Boros Lilivel, Herpai Andrással, Kopin Katalinnal és Szilágyi Zsófiával a múzeum több mint 10 000 darabból álló gyűjteményéből válogatott ki 150 alkotást.
A szentendrei képzőművészet elmúlt századának főbb vonulatai jelennek meg öt szekcióban a termek falain – újragondolt hangsúlyokkal. A rendezők nem kronologikus rendben, hanem tematikus szempontok szerint építették fel a kiállítást. S ezáltal nyertek az ismert művek is más, gyakran meglepően új jelentést.
S ez adja a tárlat egyik nagy erényét – rácsodálkozásokra késztet. Nemcsak az előbb említett új kontexusokban való megmutatás, hanem a kevéssé ismert alkotások vagy a keveset szereplő alkotók kiállítása révén. Olyan művek is felkerültek a falakra, amelyek ritkán vagy soha nem szerepeltek a nagyközönség előtt. A városhoz köthető női festők (Modok Mária, Ferenczy Noémi, Vaszkó Erzsébet, Vajda Julis, Szántó Piroska) például az eddiginél hangsúlyosabban szerepelnek a tárlaton, bizonyítva életművük kiemelkedő voltát.
A gyűjteményes kiállítás egyik legérdekesebb szekciója az a középső részben kiállított dokumentumgyűjtemény, amely a szentendrei képzőművészet korszakait, s a múzeum történetét egyaránt bemutatja. A falakon végigfutó idővonal a plakátok, levelek, számlák, archív fotók segítségével hiteles és érzékletes módon elevenedik meg az adott korszak szentendrei képzőművészeti élete.
A július 10-ig látható kiállítás tovább él – egy változatát továbbviszik a debreceni Modembe.
Szakmai kerekasztal-beszélgetés
a Világ Közepe című kiállításhoz kapcsolódóan

A kerekasztal-beszélgetés a szentendrei FMC gazdag és hazai viszonylatban párját ritkító kollekciójának kialakulását, több évtizedes történetét, ambivalenciáit, a szerzeményezés irányait és jövőjét tárgyalja szakértők bevonásával.

MűvészetMalom (Bogdányi út 32.)
Időpont: május 26., csütörtök 17:00

vilagkozepe (8) vilagkozepe (7) vilagkozepe (6) vilagkozepe (5) vilagkozepe (4) vilagkozepe (3)