A Szentendreiek a csúcson sorozat legújabb plakátján a szentendrei korfballcsapat játékosait láthatjuk a 11-es út menti molinón. A csapat edzőjével, Horváth Viktorral beszélgettünk a helyi csapat elmúlt húsz évéről.

Magyarországon az elsők között volt Szentendre, ahol korfballcsapat alakult több mint 20 esztendeje. Hogyan sikerült ezt a különleges sportágat meghonosítani városunkban?
Gyerekkorom óta kosárlabdáztam, és egy budapesti streetball verseny alkalmával az egyik barátom lecsalt a korfball-bemutatóra is. Itt kezdődött, és immár 22 éve benne vagyok. Két héttel később már edzőként, egy új csapattal nekivágtunk Belgiumnak, hogy közelebbről megismerhessük ezt a sportágat. A fővárosban négy-öt évig tartottam korfball edzéseket, ezután költöztünk ki Szentendrére, ahol szinte gerilla akciókkal kezdtem neki a toborzásnak. Az utcán megállítottam a magas embereket, és próbáltam rábeszélni őket erre a sportra. Fogalmuk sem volt, milyen lehet, de szinte azonnal találtam két-három rendkívül lelkes játékost egy röplabdameccsen, akikkel elindultunk. Hamarosan Belgiumba, Hollandiába utaztunk a mérkőzésekre, és egyre többen csatlakoztak a csapathoz. Óriási élmény volt egy-egy Európa-bajnokságon részt venni, és holland, német, cseh, szlovák, portugál, katalán, lengyel csapatokkal megküzdeni. A sportágat másokkal is megismertetve, illetve az utazások során nagyon sok kapcsolat és barátság alakult ki.

A korfball a világ egyetlen koedukált csapatjátéka, s emellett rendkívül demokratikus játék. Hányan és hogyan játsszák?
A korfballt 1903-ban találta ki egy svéd testnevelő tanár, és elsőként Hollandiában honosították meg. Régebbi hagyományokkal rendelkezik, mint a kosárlabda, és igazából ennek alapjain alakult ki a kosárlabdázás szabályrendszere. Különlegessége a játéknak, hogy férfiak-nők együtt játsszák. A pályán egyszerre nyolcan vannak, négy fiú, négy lány, mindenkinek személyes, azonos nemű védője van. A korfballpálya téglalap alakú, két, egyenlő nagyságú térféllel, rajtuk egy-egy kosárral. A labdát a 3,5 m magas kosárba kell dobni a pontért, azaz a korfért. A korfball olyan taktikai csapatjáték, ami rengeteg örömöt ad. Lényege az összhang, az együttműködés a csapat tagjai között.

Van még egy különlegessége a vegyes csapatokon kívül, hogy nincsenek korosztályi megkötések. Meddig lehet játszani a korfballt?
Életfogytiglan, ameddig a kedv tart. Nagyon sok tizenéves és még több játékosunk van a harmincas korosztályból. A rangidős a nővérem és vagyok a negyvenegy évemmel. Hollandiában a játék nagyon jól működik klubszinten. Általában van egy klubházuk, ahol például kézilabdásokkal összefogva egyik héten a kézisek, másik héten a korfosok mérkőzései zajlanak. Reggel kilenc körül elkezdik a játékot a műfüves pályán a gyerekek, a 12 éves korosztály, utánuk a 14 évesek, aztán a 20 év alattiak, azután az NB I.-es korosztály és így tovább. Ez a játék összehozza a korosztályokat is. Nagyon jó nevelő hatású, hogy a fiúk a lányokkal játszanak, közösen kell megoldaniuk, csapatmunkában a szituációkat.

Hány csapat van most Szentendrén?
Kezdetben sok fiatallal alakult meg az első csapat, és két-három éven belül már kettő volt. Jelenleg is két csapatunk van 25 fővel, plusz az utánpótláscsapatok. Nagy Ferenc, a Templomdombi iskola tanárának jóvoltából folyamatos az utánpótlás. Két éve foglalkozik a korfball-utánpótlás csapattal. Az „idősebb” korosztállyal pedig Erdei Attila edző foglalkozik, aki már az első szentendrei csapatban játszott. Jelenleg két gyerek és két ifi csapatot koordinál. A 14 éves korosztályú csapat idén második lett az országos korosztályos magyar bajnokság döntőjében.
Szintén a kezdetektől menedzseli a szentendrei korfball sportot Tegzes Dániel, aki ma már a Magyar Korfball Szövetség elnöke.
A régi csapatfelállásból jó páran már kiváltak, ők most Dunakeszin építenek ki nagy korfball-bázist, olyannyira, hogy a településen már a tömegsportban oktatják: az iskolai órarendbe is beépült ez a ritka sportág. Szeretnénk Szentendrén is tovább népszerűsíteni a korfballt.

Mi volt a csapat legnagyobb sikere az elmúlt húsz év alatt?
Tizenegyszeres magyar bajnokok vagyunk, bár idén, négy év után éppen kikaptunk. Az elmúlt években mindig az élbolyban voltunk. A legnagyobb szentendrei eredmény a negyedik hely volt a Bajnokok Európa Kupája döntőjében. Akkor a harmadik helyért játszottunk a hollandiai bajnokságon a České Budějovice ellen. A két négyes csoportból nagyon nehéz volt bejutni az alapba, a nyolcasba. Megvertük a német, a portugál csapatot, de a döntőig nem jutottunk el, mert a belgákat és a hollandokat soha nem lehet felülmúlni, így a harmadik helyért küzdhettünk a csehek ellen, de itt sajnos két góllal kikaptunk. Így is büszkék vagyunk, mert szentendrei és magyar szinten is ez a legjobb eredmény, amit eddig elértünk. Magyarországon NB I. és NB II.-es csapatok vannak, mindkettőben 7-7 csapattal, illetve az utánpótlás csapatok. A korfball szövetség éves szinten kétmillió forintból gazdálkodik, amiből a játékosok kiutaztatását és az egyéb járulékos költségeket kell megoldaniuk. Tehát nagyon sokat kell áldozni erre a sportra, én is már egy jobb gépkocsi árát beletettem, de nagy örömmel.

Szentendre büszke lehet arra, hogy ilyen sikeres csapata van. Mit céloz meg a csapat az elkövetkező időszakban?
Visszaszerezni a bajnoki címet és az utánpótlás csapatokat Fecó bácsival elindítani, és két-három éven belül beépíteni az új játékosokat a nagy csapatba, hogy továbbvigyék azt a lendületet, amivel mi elkezdtük ezt a sportot annak idején.